Egy tavaszi napon Alfonz egy ismeretlen palántára bukkan a patak partján. A tücsök óvja a növényt, ami hamarosan különleges virágot hoz. Alfonz minden nap meglocsolja a virágot és boldogan figyeli, ahogy növekszik. Egy nyár végi reggelen Alfonz arra ébred, hogy a virág szirmai mind lehullottak. Összeszedi a szirmokat és beviszi a házba. Babóca délután meglátogatja őt, később pedig mindenki átmegy, hogy felvidítsa a tücsköt. Még palacsintát is sütnek, de Alfonz továbbra is szomorú. Kimennek a patakhoz és Alfonz a vízbe szórja a szirmokat, és könnyes szemmel búcsúzik a virágtól.
