A földfelszín mintegy 30%-át sivatagok borítják. Annak ellenére, hogy e területek vízháztartása állandóan veszteséges, sőt valahol évekig nem esik az eső, a talaj és az állatvilág olykor épp olyan változatos lehet, mint a termékeny tájakon. A szikla és az agyagsivatagon át a homoksivatagig az egyedülálló változatossággal bíró területeket járjuk be Mongólia és Peru, az Amerikai Egyesült Államok és Namíbia területein. Egyedülálló képsorok tárulnak szemünk elé: a Góbi-sivatag tevéi, melyek szinte víz nélkül képesek a túlélésre, az elefántcsordák végtelen vándorlása némi élelemért és az oroszlánok elszánt portyái a pusztaságban némi zsákmányért.
